2012. március 9., péntek

Barcogás 2011 Október

Ez a történet tavaly Október 19.-én történt meg velem és egy cimborámmal. Mivel tudtuk, hogy már javában tart a Dámszarvasok násza, amit Barcogásnak neveznek, elhatároztuk, hogy gyerünk és fotózzunk egy kicsit a vadonba. A helyet nem fogom leírni, hogy hol készültek a képek, az egyik régebbi cikkembe utaltam már a vadfotózásra és íratlan szabályaira. :) Tehát fogtuk magunkat és elmentünk egy olyan helyre amit már hónapokkal ezelőtt feltérképeztünk. A helyszíntől jól messze leparkoltunk és gyalog indultunk el a "Barcogóhelyhez". Ahogy közeledtünk egyre hangosabban hallottuk a Bikák barcogó hangját. Mentünk az erdei úton és már elég közel jártunk a helyhez kb 300 méterre amikor egyszercsak az út szélén kb 3-4 méterre megláttam valamit a fűben... Két nagy agancs figyelt ki a fűből.
Először azt hittem, hogy nem is él, mert ugye tudjuk, hogy a vadak azért ilyen közel nem engedik az embert magukhoz, de aztán csináltam egy fotót és füttyentettem egyet neki, hogy mit reagál. Persze erre a hangra felemelte a fejét, de csak nézett...
Aztán közelebb léptem, de rögtön felállt a bika és kb 15-20 méterrel arrébb szaladt, de nem eszeveszett módon rohant, majd megállt és ekkor jöttem rá, hogy szegénykém a barcogásban annyira elfáradt, hogy annyi ereje sincs, hogy elszaladjon. A következő kép nagyjából érezteti a távolságot... Balról a cimborám fotózza a bikát.
Csináltam két három képet és mondom "hagyjuk hagy pihenjen" és tovább mentünk a barcogóhelyhez. Alig telt el pár perc ahogy haladtunk a célirányhoz, egy tuskósor tetején jött egy fél agancsú bika felénk. Ez a bika is elég fáradtnak tünt. Leguggoltunk egy kisebb gödörbe és vártunk, hogy jól közel jöjjön, így is volt, mert olyan 3-4 méterre oda jött... Egy két kép és akkor feleszmét és elszaladt. Ez a bika azért jobb erőben volt. Az egyik agancsát feltehetően a tehenekért vívott harcban hagyhatta el.
Ez után kb 150 méter megtételével beértünk a tervezett helyre. Hát ne mondjam... iszonyatos hangzavar a barcogástól és az agancsok csattogásától ahogy verekedtek jobbról balról a bikák.
Azt se tudtam, hogy merre fényképezzek... közbe a cimbora elkezdte számolni a bikákat és egyszer megszólal, hogy a 28. bikánál belekavarodott a számolásba. :O Sajnos egy képre képtelenség lett volna ráfotózni ennyi vadat, mert nagyon sok volt a fa is meg ők is folyamatosan szaladgáltak. Azért ehhez az egészhez azért hozzá kell tenni, hogy erre a helyre nem ilyen egyszerű észrevétlenül bejutni, volt itt a négykézlábon mászástól a hasoncsúszásig minden. :) Egy két Dám azért észre is vett, de a nagy nyüzsgés miatt nem sokáig néztek minket. Itt egy kis fiatal bikával néztünk egymásra:
Jó érzés volt ennyi Dámszarvast nézni és fotózni. Sokszor 8-10 méterre barcogott tőlünk a bika.
Aztán egy tehén megérezhette a szagunkat, mert feltűnően szimatolt valamit:
De aztán tovább állt. A következő képeken egy kis fiatal bika közel ment egy nagy bika háreméhez és gyorsan mennie kellett a helyszínről. :)
Azután a nagy bika visszament a tehenekhez és rögtön hozzá is fogott párosodni
Majd egy fehér dámtehén megpróbált párosodni egy másik tehénnel. :)
A barcogásban készült 233 db fotó és majd 3 órán keresztül néztük őket. Nagyon örültem, hogy ezt átélhettem és sikerült sok fotót is csinálni. És megvoltam magunkkal elégedve, mert sikerült őket becserkelni, hogy nem zavartuk szét őket és ugyanígy ki is jöttünk észrevétlenül. Persze ha kevesebben lettek volna akkor kisebb a hangzavar és a nyüzsgés is és akkor sokkal hamarabb kiszúrhattak volna. Azért ismét kihangsúlyoznám, hogy a kellő ismeret és a vadásztársaságok egyeztetése nélkül senki ne csináljon ilyet, mert balesetveszélyes. A Dámszarvasról leírás Ide Kattintva Olvasható